2017. január 12., csütörtök

Magányos szilveszter

Üdvözlet Marslakók!

Egy kissé megkésve, de egy szilveszteri sztorival jöttem ma. Újévre terveztem a blogom megnyitását, de sajnos egy betegség közbeszólt és örültem, hogy egyáltalán élek. De most, hogy meggyógyultam, itt is vagyok a cikkel. Ami késik, nem múlik :D
Barátnőimmel terveztük eltölteni a szilveszter estét, ami többé kevésbé össze is jött. Öten vágtunk neki a délutánnak, de estére már csak négyen maradtunk. Gyorsan kidőlt valaki mi :D Szegény barátnőm már eleve betegen jött, aztán sajnos csak rosszabbul lett, hányt is szegény (nem, nem a piától, nem is ivott semmit), így hát hazament az utolsó busszal. Mi pedig - a maradék négy ember - nekivágtunk a városnak.
Rohadt hideg volt, mit ne mondjak, ráadásul futottunk is a buszra, szegény betegecske is  meg már most voltak olyan nyomoroncok, akik petárdákat dobáltak, pedig elvileg tilos és büntetendő is. Na mindegy, bejutottunk a városba épségbe, majd eldöntöttük, hogy bemegyünk egy helyre, mert hogy elvileg csomó gyerek van ott sulinkból. Hát nem.. Senki sem volt ott a suliból, ráadásul fullon volt a hely. tudom, mit vártunk szilveszterkor  Ittunk hát egy rövidet, majd továbbálltunk. A következő hely szintúgy tele volt, de azért ott is ittunk egyet, ha már ott vagyunk. A harmadik hely zárva volt, így mentünk tovább. Útközben belefutottunk pár srácba, akik szintén abba az irányba tartottak. Mi énekeltünk menet közben egy pár klasszikus magyar slágert és ők is vígan csatlakoztak. Idő közben elváltak útjaink és végre sikeresen beültünk egy helyre. De persze csak a kinti részen volt hely. Itt is ittunk egy finomat, ücsörögtünk kicsit, majd mivel már szarrá fagytunk, felkeltünk és mentünk is a következő helyre, ahol aztán egész este maradtunk.
Ide sajnos kellett belépőt is fizetni, de csak 1500Ft volt a helyszínen, az meg már nem oszt nem szoroz, legalább van hol melegedni. Hát nem voltak valami sokan, de azért idő közben gyűlt a nép. Mi éppen betoppantunk éjfélre, nehogy már az utcán érjen az új év. Mondjuk egyik osztálytársam épp a bankautomatánál szerencsétlenkedett éjfélkor. Szegénykém. Na de vissza hozzánk. Éjfélkor koccintottunk egy pezsgővel, ami meglepően olcsó volt. Csak az a baj, hogy közülünk senki sem szereti a pezsgőt, de hát meg akartuk adni a módját :D Nem baj, végül is elfogyott.
Megittuk a pezsgőt, majd irány a táncparkett. Egy órácskát talán együtt táncoltunk, de igazából nem néztem az időt, majd szépen kezdett mindenki elszállingózni.. Egy újdonsült sráccal..
Barátnőmnek sikerült a hely leghelyesebb pasiját felszednie, akivel aztán egész éjjel együtt volt. Másikunk is sikerrel járt az este, az előző pasinak a haverját szedte fel. Na, őket szinte egész este nem láttuk. Időközben nekem is lett ám volna jelentkezőm, meg lökdöstek is szépen a többiek, hogy menjek már, de én nem igazán akartam. Nem vagyok olyan. Azért egy sráccal táncoltam, de aztán el is menekült szegény mert nem csókoltam meg :D De hát most mit tegyek, én nem szeretek ilyen helyeken felszedni senkit. Harmadik barátnőm is nagyban táncolt valakivel, de ő sem akart semmit, így aztán nála is abbamaradt a dolog. Viszont aztán elbeszélgetett a két srác barátjával :D Érdekes eset...
Egy pár órával később mindannyian a kanapén kötöttünk ki. Kettő párocska el volt foglalva, én meg a harmadik pár között ültem, mert barátnőm ugye nem akart semmit. Én meg ez a "aha, nem ciki, á nem" Kicsit szarul éreztem magam. Hogy mindenki ott fűz valamit, engem meg egyedül hagytak. És abszolút nem is érdekelte őket.
Majd amikor vonakaodva bár, de elindultunk a buszra, jött a három srác is és elkísértek egy darabon. Én meg így mondom magamban "Na bazmeg, menjetek már el a francba, ez már rohadt kínos." És ott sétáltak kettesével én meg ott aloneban durcogtam. Csesszék meg, senki sem törődött velem, full csendben sétáltam leszegett fejjel, míg ők vidáman beszélgettek, de senki nem szólt hozzám egy szót se. Majd amikor elköszöntek... Igen, megint egy kínos pillanat, just as usual. Csók, puszi, ölelés, hellósztok. Végre elmentek a francba, a soha viszont nem látásra. Örültem a találkozásnak. És az a gáz, hogy jó pár évvel idősebbek voltak és kb csak a nevüket tudták.. Kérdem én, az ilyen kalandok mire jók? Egy kis szórakozás? Soha többé nem fogják őket látni, de mindig ezt csinálják. Ha táncos helyre megyünk, egyből felszednek valakit, egy kis kaland és hello. Ez mire jó? Ennyire kell valaki? Vagy ez ilyen menő és csak én vagyok lemaradva?
Ti mit gondoltok erről? Rendben van ez, hogy minden buliban mással jönnek össze? Oké, hogy iszunk, nem az a cél, hogy hullarészegek legyünk, de nekem ez már sok. Én előtte meg akarom ismerni az illetőt és nem egyből a torkába ugrani. Az meg a másik, hogy rengeteg osztálytársam szív is. Nem tudom, tudjátok e mi az a tabak. Dohányboltban lehet kapni és most az a mániájuk. De hogy az is mire jó... Nincs is szinte semmi hatása, de szerintem elég undorítóan néz ki, mint a filmekben azok a lecsúszott drogosok.
Kiakadtam már rajtuk, de tényleg. És akkor mi lesz majd fesztiválon? Öt napig egyedül járok majd a koncertekre, vagy mi? És nem is akarom ezt nekik megmondani, mert egyrészt nem akarom őket megbántani, másrészt az ő dolguk, csinálják, ha akarják. De felvetődik még egy kérdés: mit szólnának a szüleik, ha megtudnák? Én a szüleimet sem akarom megbántani és azért van bennem annyi, hogy ne csináljak ilyeneket.

Várnám a véleményeteket, hogy ti mit gondoltok erről a dologról. Elsősorban korombeliekre, tinédzserekre gondoltam, de persze bárki írhat. Mennyi fér bele egy ilyen estébe? Pia, pasik és a többi?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése